Daganatok a bőr rétegeiben

Egyre többet hallani sajnos a bőrben létrejövő elváltozásokról, vagyis daganatokról. Úgy, mint a testük bármely részén, az arcbőrön is megjelenhetnek különböző elváltozások. Na de mit is jelent pontosan a daganat? A daganat egy olyan szövetszaporulat, amely a szövetek sejtes és sejt közötti állományának túlszaporodása révén jön létre. Másnéven tumornak nevezhetjük.
A daganatok lehetnek hámeredetűek, illetve az irha és a bőralja rétegeiben kialakulóak. Ezen csoportokon belül, pedig megkülönböztethetünk jóindulatú daganatokat és rosszindulatú daganatokat.

Jóindulatú daganatok

A jóindulatú daganatok, olyan szövetszaporulatok, melyekben csupán a szövet alkotói szaporodnak fel, amelyek egyébként is megtalálhatóak az adott szövetekben.

Rosszindulatú daganatok

A rosszindulatú daganatok, olyan szövetszaporulatok, amelyekben az adott szövetre nem jellemző szövetalkotók szaporodnak fel.

Hámeredetű daganatok

A hámeredetű daganatokat két csoportra oszthatjuk: vannak a hámeredetű jóindulatú daganatok és vannak a hámeredetű rosszindulatú daganatok.

Nézzük első lépésben a hám jóindulatú daganatait! Ilyenek például: a gríz, a faggyúciszták, a verejtékmirigyből keletkező daganatok, a mirigyhám túlburjánzásából keletkező daganatok, a nyirokerek belső falának túlburjánzásából keletkező daganatok és a hámeredetű anyajegyek. Ha a kozmetikusunkhoz fordulok ezek miatt segítségért, tudnunk kell, hogy ezek az elváltozások közül csak a miliumot, vagyis a grízt kezelheti. A grízt onnan ismerhetjük fel, hogy sárgásfehér színű, gombostűfejnyi nagyságú, amely a bőr felszínéből kiemelkedik. Az arcbőrön gyakran látni ilyet. Leginkább a szem és a járomcsont környékén figyelhető meg ez az elváltozás. A faggyúciszták közül ismertebb az atheróma. Olyasmi, mint a milinium, csak a faggyúmirigyek kivezetőcsöveinek végleges elzáródása miatt jön létre. Jellemzői: sárgás színű, puha tapintású, rugalmas daganat, közepén egy komedófejjel. Verejtékmirigyből keletkező daganat a hidrocisztóma. Hólyagocskák formájában jelenik meg, gombostűfej nagyságúak, hidegebb időben eltűnnek a bőr felszínéről. Kialakulásukban fontos szerepe van a fokozott elszarusodásnak. A mirigyhám túlburjánzásából kialakuló daganat az adenoma. Jellemzője: félgömb alakú, tömött tapintású, borsószemnyi nagyságú. Az orvos feladata az eltávolítása. A nyirokerek belső falának túlburjánzásából keletkező daganat a limfangióma. Hólyagocskák formájában jelenik meg. Vannak, akik anyajegynek és vannak, akik érdaganatnak tekintik. Csupán egy orvos kezelheti.

A hámeredetű rosszindulatú daganatokat összefoglaló néven ráknak nevezzük. Ma már, az idejében felismert bőrrákot könnyen kezelhetik és a gyógyulás esélye is nagy. A megelőzés érdekében vigyázzunk bőrünkre, mértékletesen napozzunk vagy szoláriumozzunk!

Az irha és bőralja szövetszaporulatait két csoportra oszthatjuk: vannak jóindulatú és vannak rosszindulatú daganatok. A bőr ezen rétegeiben kialakuló jóindulatú elváltozások: a fibromák, a hisztiocitóma, a neurofibróma, a lipóma, a mióma, a xantóma-xantelazma és az anyajegyek néhány csoportja. A fibrómák a kollagén rostokból és a sejtekből keletkeznek. Vannak lágy fibrómák és kemény fibrómák. A felszínük egyenes és sima. Eltávolításukat bízzuk szakemberre (orvos) ! A hisztiocitóma jellemzője, hogy kemény tapintású, sima felszínű, barnás-vörös színű és félgömb alakú. A neurofibróma lágy tapintású, bőrszínű elváltozás. A lipóma kerek, bőrszínű daganat, gyakran fájdalmas. Súlya esetenként akár több kiló is lehet. Csak ritkán válik rosszindulatúvá. A mióma egy izomdaganat. Vörösesbarna színű, kemény tapintású elváltozás. Közepén általában egy szőrszál található. Mérete, nagysága változó. A xantóma-xantelazma sárgás színű, csomók, foltok formájában jelenik meg. Gyakran találkozunk klimax idején vele a szemhéjakon.

Az irha és bőralja rosszindulatú daganatait szarkómáknak nevezzük.