Pigment rendellenességek

A pigment rendellenességeket, másnéven festékképzési rendellenességeknek nevezzük. A bőrünk színét a melanin adja, amely egy fehérjetermészetű anyag. Ha a melaninképzés biokémiai folyamatában zavar jön létre, akkor festékképzési rendellenesség alakul ki. Ezek a rendellenességek különböző méretű elváltozásokban jelentkezhetnek.
Az arcbőrön megjelenő foltokat is rendellenességeknek nevezhetjük. A foltok a környező bőrfelületektől színükben különböznek. Lehetnek egész sötét színűek, de nagyon világosak, alig észrevehetőek is. A bőr felszínéből nem emelkednek ki. Méretükben is lehetnek különbségek, vannak kisebb és nagyobb foltok is.

A festékképzési rendellenességnek két fajtájuk létezik

  • természetes eredetű festékképzési rendellenességek
  • mesterséges eredetű festékképzési rendellenességek

Természetes eredetű festékképzési rendellenességek:

A melaninképzés zavarával függenek össze.

Mesterséges eredetű festékképzési rendellenességek:

Akkor alakul ki, ha a bőr egyes rétegeibe (irha vagy bőralja) idegen eredetű festékanyag kerül.

A pigment rendellenességeket okozhatják külső, belső és öröklött tényezők is. Külső tényezők lehetnek a mechanikai hatások, a vegyi anyagok, a gyógyszerek, a kozmetikai anyagok, az ibolyántúli sugarak, de akár a gyümölcslevek is. Belső tényezők például az anyagcserezavarok, az idegrendszeri zavarok, a bőr gyulladási folyamata, a petefészek gyulladása, a hormonháztartás felborulása, fertőzések. Néhány pigmentzavar recesszíven öröklődhet. A világos hajú-, és bőrűeknél a leggyakoribb.

Természetes eredetű pigment rendellenességek:

Két csoportra oszthajuk:

  • fokozott festékezettséggel járó festékképzési zavarok
  • csökkentett festékezettséggel járó festékképzési zavarok
Fokozott festékezettségről akkor beszélünk, amikor a pigmentfoltok sötétebbek, mint a bőr többi felülete. Ilyen például a szeplő. Két fajtája a fiatalkori és az időkori szeplő. A fiatalkori szeplők az évszaktól függően világosabbak vagy sötétebbek, attól is függ mennyi ibolyántúli sugár éri az arcot. Az időskori szeplők leginkább a klimax után jelentkeznek. Ide tartik még a májfolt is. Eredetük szerint lehetnek: terhességi májfoltok, petefészek zavariból származóak, epezavarokból létrejövők és külső hatásokra keletkezők. Vírusok, baktériumok, gombák és a melanózisok is okozhatják a fokozott festékezettséget. Bélbetegségek nyomában pigment zavarok is okozhatnak túlzott festékezettséget. Ilyen betegségek például a sárgaság vagy a bronzkór.

Csökkentett festékezettség akkor alakul ki, ha a pigmentfoltok világosabbak a bőr többi felületétől. Kétfajta festékhiányt különböztethetünk meg: a leukoderma, valamint a vitiligo. Ezeket csak orvos kezelheti. Kialakulásukban örökletes tényezők játszanak szerepet.

Mesterséges eredetű festékképzési rendellenességek:

A mesterséges festékezettség mechanikai hatásokra létrejövő színelváltozás a bőrön. A bőr mélyebb rétegeibe vízben nem oldódó festékes anyagok kerülnek. Ilyen például a tetoválás.